Ó, az a csodás has
2014. június 28. írta: spreadthelight

Ó, az a csodás has

Nyáron testünk még a szokásosnál is jobban fókuszba kerül; ez sokaknál a testükkel kapcsolatos szorongások és elvárások erősödését eredményezi, amit a szépségipar 1000 ága és a média alaposan ki is használ.

Ezt ellensúlyozandó, a következő cikk a nők leginkább megvetett, és legtöbbet sanyargatott testrészéről szól: a hasról. Segítheti annak megértését, hogy miért van ekkora megszállottság a has körül kultúránkban; és közelebb kerülhetünk az elfogadáshoz. 

Igazán informatív és inspiráló írás, olvassátok!

belly art2.jpg

 

 

A has kálváriája



 

belly1.jpg

 

Csak gondolj bele, milyen lehet szegény hasnak, bezárva és körbeszíjazva, miközben a domborulatait mindenki gyűlöli. Ő a testünk leghátrányosabb helyzetű része, mégis, alig akad valaki, aki a védelmére kelne – még a jógik sem. Csak írd be a google-be, hogy „has és jóga”, és száz meg száz weboldallal, tanfolyammal és DVD-vel fogsz találkozni, amik mind arra jöttek létre, hogy húsos hurkáitól mindörökre megszabadítsanak.belly yoga fat.jpg

Manapság mindannyian „kockás” hasra áhítozunk, amihez a legfontosabb a belső erő kimunkálása, és a harmadik csakra, akaraterőnk rejtekének feltüzelése. Ebben pedig nekünk, nőknek persze a lehető legnagyobb segítségre van szükségünk. Hiszen mi természettől fogva el vagyunk látva párnákkal hasi tájékon, éppúgy, mint a mellünk és a fenekünk (ami netán azt jelzi, hogy a szex és a háj együtt jár..?). És hát lássuk be, egy túl nagy, fel-le ugráló és hurkás has egyértelműen egy dolgot jelez  - hogy az étvágyunk elszabadult.

Nincs is hát értelme tagadni, hogy míg a „kockás” has akaraterőt és kontrollt jelez, a nagy csípőbőség nem mást, belly abs3.jpgmint hogy megadtuk magunkat a test meggondolatlan vágyainak. Épp az ilyen könnyelmű viselkedés a patriarchátus egyik legrégebbi problémája a nőkkel. Nem is állunk másból, mint a hús veszélyes csábításából; érzelmesek és ösztönösek vagyunk, és mindennemű fegyelmet nélkülözünk.

belly yoga.jpg

 

Na ez az, ami engem zavar azokban a képekben, amikkel a jóga marketing gépezete folyamatosan etet bennünket. Ezek egy olyan spirituális fegyelem eszméjét hirdetik, amiben a főszerep a lemondásé; és egy olyan aszkétikus hagyományban gyökereznek, ami elutasítja a testet és a fizikai világot, azon belül is kifejezetten a női testet.

 


A szent has bukása

belly Venus_Willendorf.jpgÚgy vélem, sokat elmond a mai nyugati kultúrkörről, hogy a has, amit egykor a bőség és a termékenység szimbólumaként tiszteltek, ma ekkora utálatnak örvend. A neolit és paleolit kori, korai kultúrák folyamatosan árasztották magukból az olyan női szobrocskákat,karcokat, kerámiákat és festményeket, amik hatalmas, sőt, gigászi hasakat ábrázoltak.

Ezekről a képekről ma úgy gondoljuk, hogy a Nagy Anyaistennőt testesítik meg, aki óriási hasának nem sok köze volt a „transzcendenciához”, megváltáshoz vagy eredendő bűnhöz. Ezekben a történelem előtti kultúrákban mindent – a természetet, a csillagokat, a sziklákat és az embereket mind szentségesnek gondolták. Ezek mind Nagy Anyaistennő testének részei voltak, aki életet adott, táplált, védelmezett és szeretett minket – fenntartások nélkül.belly seatgoddesscatalhuyuk.jpg

Őt nem önmegtagadással és hajbókolással tisztelték, hanem az élet ünneplésével és átérzésével – az itt-és-mostban. A társadalomtudósok gyakran azzal magyarázzák a történelem előtti idők megszállott háj- és kövérség kultuszát, hogy ezek a bőséget szimbolizálták egy olyan korban, ahol az étel becses portéka volt; ám én ennél többre gyanakszom. Én úgy vélem, hogy ezek a hasak a nőknek nem csak azt az egyedi képességét ünnepelték, amivel befogadták a természet ajándékait – hanem azt is, hogy ezeket maximálisan élvezni is tudták.

Lisa Sarasohn író szerint (The Woman’s Belly Book – A Női Has Könyve) a Nagy Anyaistennő hasa a nő kapcsolatát szimbolizálta „az Erővel, ami az életet létrehozza, fenntartja és megújítja”. Buja hurkái nem csak a szaporodáshoz szükséges erő látható jelei, hanem a nő arra való képességének is, hogy táplálja önmagát (minden szinten), hogy érezze és beteljesítse vágyait. Meglepő-e hát, kérdi az író, hogy a nők kontroll alatt tartásán fáradozó patriarchális hatalmi gépezet szemében a has egy igen lázító, eltiprandó jelenséggé vált?

Nem titok, hogy a nők és a testi vágyak egyaránt és egymással összefonódva régóta a „gonosz” csábításának eszközeiként vannak beállítva, és Sarasohn úgy véli, hogy a has-gyűlölet egy régóta tartó, a „nők testét kontrollálandó tárgyakként” kezelő kulturális támadás része.

A test-elme szakadék

Philip Shepherd író szerint ez a háború a Nagy Anyaistennő és az ő has-szerető világának elhagyásával kezdődött. Míg az Istennő kultuszának lényege a „testbenlevés” és a test szentsége volt, a patriarchális istenek nagyjából 2000 évvel ezelőtti megérkezésével a test becstelen, mocskos dologgá degradálódott.

Shepherd új könyve, a „New Self, New World: Recovering our Senses int he 21st Century” arról ír, hogy a belly mind.jpgpatriarchátus térnyerésével a tudatosság központja (az érzés és érzékelés női, hasi központjából) áttevődött egy férfias, izolált,érzetmentes toronyba – a fejbe. És ez nem mindegy a nőknek, hiszen a nőket az egész írott történelem során a testben zajló élettel azonosították.

A test – és a nők – nem csak a józan ész, a gondolkodás és a logika, hanem magának a spirituális tisztaságnak is veszélyes megzavaróivá váltak. Hiszen ebben az új rendszerben a női test már nem szentséges, hanem épp a transzcendencia fő gátlója és akadálya. Isten már hivatalosan is egy hímnemű, testnélküli láthatatlan valami,valahol „ott fent”.

És Shepherd szerint ez „kultúránk legfájóbb sebének”: a test-elme szakadéknak fő forrása. Hisz míg az agy irányítja a gondolkodást és a cselekvést, addig az alhas és a belek a létezés középpontját alkotját. Így hát nem kevesebbet vesztettünk el, mint a létezés talán legnőibb aspektusához: az érzéshez és az érzésekhez való kapcsolatunkat. És ez nem valami metafora, hanem fiziológiai tény.

Két agy = a nemek háborúja?

belly brain gut.pngEgyre több olyan új kutatás jelenik meg az emésztőrendszerrel, és főképpen a bélrendszerrel kapcsolatban, ami azt mutatja, hogy tulajdonképpen két agyunk van – egy a fejünkben, és egy pedig a beleinkben. Ezen kutatások szerint a beleink sokkal többek puszta emésztőszerveknél: a bennük található idegi rendszer neurológiailag annyira hasonló az agyunkhoz, mind a felépítését, mind a működését tekintve, hogy akár a második agyunknak is nevezhetnénk.

A bélfalakban nagyjából 100 millió neuron található (több mint a gerincvelőben vagy a perifériás idegrendszerben), melyek feladata nem a gondolkodás, hanem az „érzés”. Ez a második agyunk nem a tudatos gondolatok vagy a döntéshozatal központja, hanem annak a dolognak a vezérlője, amit „ösztönös megérzésnek” vagy „a test válaszának” nevezünk.

Mi történik hát akkor, ha a beleket nem az intelligencia színhelyének, hanem szimpla buta anyagnak tekintük, amit a fejünkben lakozó gondolkodó vezérel? Shepherd szerint ennek köszönhetjük, hogy „bezártuk magunkat egy toronyba: az agyunk, a gondolkodás, a tervezés, elemzés és racionalitás tornyába”, elzárva a természettől, az érzésektől, és magától a létezéstől.

Shepherd úgy véli, hogy a koponyán belüli agy az emberi tudatosság férfi aspektusának központja, míg az „érző” hasi agy a tudatosság női aspektusé. Manapság teljesen normálisnak tűnik, hogy az „eszmékkel teli” fejnek kell uralkodni az „érzületekkel teli” hason, ám Shepherd emlékeztet minket arra, hogy intelligenciánk kiteljesedéséhez e két aspektusnak meg kell találnia egymásban a kiegészítő felet. Ám a jelenlegi fej-centrikus nézőpontunk a hasat olyasvalaminek látja, amin felül kell kerekednünk, illetve a nőket és az étvágyukat még mindig kontrollálandó célpontoknak tekinti.  

A 21. századi has

A has tehát nem más, mint test-középpontú bölcsességünk – ösztönös tudástárunk, fenntartási ösztönünk lakhelye. Milyen üzenetet hordoz hát így mi, nők számára az, hogy a has élet-igenlő jelenléte helyett egy kiálló csípőcsontok között tátongó lapos, zsírmentes, konkáv tér lett a preferált és előírt?belly concave.jpg

Nem tudok nem azon gondolkodni, hogy vajon van-e összefüggés a has-gyűlölet és aközött, hogy a táplálkozási és emésztési zavarok elszenvedői elsősorban a nők közül kerülnek ki? Miért vagyunk képtelenek táplálékot találni?

A nők hasa biológiailag úgy lett tervezve, hogy kerek legyen. A lágy zsírpárna azért van ott, hogy védje reproduktív szerveinket, nélküle pedig hamar hormonzavarok és termékenységi problémák lépnek fel. Lehetséges, hogy a has hiánya az egyik oka az egyre több, szaporítószervekkel kapcsolatos orvosi problémának?

Esetleg a vidám, rázkódó has hiánya az egyik oka annak, hogy a nők az antidepresszánsok fő fogyasztói? Vagy annak, hogy egyre több fiatal lány vagdossa és csonkítja meg magát? Hiszen a fiziológiai diagnózis az, hogy ezek a fiatal nők elkeseredetten szeretnének „érezni” – bármit.

Biztos vagyok benne, hogy egy csomó komment fog érkezni azzal kapcsolatban, hogy a túl sok hasi zsír egészségtelen, mivel az inzulin túltermelését jelzi, aminek a cukor és a fehér színhidrátok veszélyes túlfogyasztása az oka. És míg teljességgel elismerem ennek a valóságosságát, ennek akkor sincs sok köze az én fő kérdésemhez – hogy mi az oka a kultúránk mélyen rögzült kényelmetlenségének a hasunkkal kapcsolatban.

0bb22643cd8bd9a50145d84b4fbea22a_1.jpgMert, ahogy Sarahson rámutat, ahogy a nők elkezdtek egyre inkább a „férfiak” világában tevékenykedni, a has, a női erő konkrét és szimbolikus jelzője, annál inkább vált, lehetőleg láthatatlanná.

Ezért van az, hogy szeretném, hogy ha beírom a google-be a „has és jóga” szavakat, linkek egészen más, forradalmi tárházával találkozzam. Olyanokkal, amik nem arról mesélnek, hogyan préseljük bele magunkat a hasunk kontrollálását előíró patriarchális vagy aszketikus keretekbe, hanem arról, hogy mutassuk meg magunkat. És tőled is azt kérdezem: azért építjük belső központi erőnket, hogy a hasunk felett győzelmet arassunk?

Nincs már itt az ideje, hogy megkérdőjelezzük a mostani rendszert? Nem szabad elfelejtenünk, hogy, amint az író és jógaoktató Julian Walker írja (21st Centruy Yoga: Culture, Politics, Practice), a klasszikus szemlélet szerint „a jóga célja a testünkön, az elménken, a vágyainkon, birtoklási vágyunkon, és tulajdonképpen az egész természeten és a teremtett világon” való felülemelkedés. E szerint a szemlélet szerint a nőknek egy időben tiltott volt a jóga gyakorlása, hiszen ők tisztátalanok.

Tényleg erre vágyunk? A tét nem kevesebb, mint az önmagunk táplálására, a jóllétre, a világban való örömteli jelenlétre való képességünk.

belly yaksini.jpgSzámomra egy járható alternatívát, és látható példaképet nyújt egy kevésbé belly goddess3.jpg
elismert jógikus hagyomány, a tantra. A tantra gyakorlói az isteni minőséget a testben keresték, gyökerei pedig az egészen a korai, Anyaistennőt ünneplő kultúrákig nyúlnak vissza.

Az ő Istennőik alakját, amelyek a Természetet, a Szerelmet, a Föld Bőségét és a Női Bölcsességet testesítették meg, gyönyörűen őrzik templomok évszázados képei és szobrai. Ékszerekkel ékesített hasuk pedig valóságos erogén zóna. Kerek és látványos, csakúgy, mint gömbölyű melleik és buján telt csípőjük és fenekük, amik nem az aszketizmust és a megtagadást, hanem az élet érzéki örömeit, és a „testbenlevés” szent mivoltát hirdetik.

 

 

belly goddess2.jpg
Az eredeti cikk: Danielle Prohom Olson - The Great Belly: A Yogini's Lament
Webcím: http://bodydivineyoga.wordpress.com/2013/01/21/the-great-belly-a-yoginis-lament/
Fordította: spreadthelight

A bejegyzés trackback címe:

https://inspira.blog.hu/api/trackback/id/tr606444805

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Chrisy0429 2014.07.23. 16:53:46

Köszönöm! Igyekszem innentől így szemlélni magamat. Ez a megközelítés sokkal jobban tetszik!

senki fia 2014.07.25. 01:45:55

Azért pontosítsunk: a has sokkal inkább a 2es csakra, mint a 3as területe!

spreadthelight 2014.08.01. 22:43:15

@senki fia: attúl függ, az alhas valóban, de az egész has maga a mellig húzódik

spreadthelight 2014.08.01. 22:44:47

örülök, ha másnak is segít önmaga elfogadásában, és az ezt megnehezítő folyamatok megértésében ez a cikk

annamanna 2014.08.09. 03:16:31

1. Legalább annyi férfi túlsúlyos, mint nő, tehát nem értem, mi köze a soványságnak a patriarchátushoz. Például VIII. Henrik, aki annyira patriarchális volt, hogy nem restellte több feleségét is kivégeztetni, igen kövér férfi volt. Viszont Madonna, aki a "girlpower" egyik megtestesítője, kínosan ügyel az alakjára, patikamérlegen porciózza a zabkásáját és úgy eszik, "mint a gép".
2. A kőkorszaki szobrocskák gigászi hasa valószínűleg éppen úgy a bőséget és a munkátlan, tunya, úri, felsőbbrendű életet hirdette, mint később a fehér bőr, rizsporos paróka, méregdrága ruhaköltemények, torzított lábfej, hosszú köröm (pl. jógik hosszú körme), tűsarkú cipő, exkluzív bunda stb. A kőkorszaki civilizációk idején nyilván csak az "urak" engedhették meg maguknak, hogy hájat növesszenek, hiszen akik keményen dolgoztak, biztosan leadták a bevitt kalóriákat.
3. Az "elszabadult étvágy" szerintem a szorongás jele és pótcselekvés (legalábbis ez a saját tapasztalatom, mások nyilván másképp élik meg).
4. Ezzel viszont egyet tudok érteni: "A tantra gyakorlói az isteni minőséget a testben keresték, gyökerei pedig az egészen a korai, Anyaistennőt ünneplő kultúrákig nyúlnak vissza." "Philip Shepherd író szerint ez a háború a Nagy Anyaistennő és az ő has-szerető világának elhagyásával kezdődött. Míg az Istennő kultuszának lényege a „testbenlevés” és a test szentsége volt"
Tehát, azt gondolom, a has kultuszának nincs köze a férfiak és nők különbségéhez, evéshez való eltérő hozzáállásukhoz, inkább van köze bizonyos vallási kultuszokhoz és gyakorlatokhoz. "a patriarchális istenek nagyjából 2000 évvel ezelőtti megérkezésével a test becstelen, mocskos dologgá degradálódott."
Pál apostol ezt írja: "Mert sokan járnak másképen, kik felől sokszor mondtam néktek, most pedig sírva is mondom, hogy a Krisztus keresztjének ellenségei; Kiknek végök veszedelem, kiknek Istenök az ő hasok, és a kiknek dicsőségök az ő gyalázatukban van, kik mindig a földiekkel törődnek." (Fil. 3,18-19)
Ez tehát nem azt mondja, hogy "a test mocskos és becstelen"; de azt egészen határozottan állítja, hogy megveti azokat, akiknek istenük a hasuk és akik "mindig a földiekkel törődnek". Ez tehát egy nyilvánvaló állítás, de nem a nőkre vonatkozik a férfiakkal szemben. Tehát nem azt mondja, hogy a nők istene a hasuk, a férfiak istene meg a fejük.
Viszont ez a páli állítás a fitneszőrültekre, a soványság-kultusz híveire, a divatdiktátorokra ugyanúgy vonatkozik. És leginkább a materialistákra, tehát azokra, akik szerint a világnak nincs szellemi kiterjedése, aspektusa, dimenziója; a világ annyi, amennyit érzékszerveinkkel felfoghatunk, az ember minden egyes rezdülése megmagyarázható a biológia, kémia, fizika törvényeivel és pont.

annamanna 2014.08.09. 16:18:36

Még valamit ideírok a Biblia védelmében (mármint, hogy nem nőellenes kirohanás a Biblia részéről az önmegtartóztatás).
Egyrészt, van egy olyan mondás, amit a Biblia kétszer idéz: "Együnk, igyunk, holnap úgyis meghalunk!"
Itt a két idézet:

"És Élám fölvette a tegezt, és jő szekeren emberekkel és lovagokkal, és Kir paizst meztelenít. És lészen, hogy szép völgyeid betelnek szekerekkel, és a lovagok nyomulnak a kapu felé. (...) És fölhív az Úr, a seregek Ura ama napon sírásra és gyászolásra, ti magatok megkopaszítására és gyászruha-öltésre, És ímé öröm és vígasság; barmok ölése, juhok levágása, húsevés és borivás; együnk, igyunk, mert holnap meghalunk! És megjelenté magát füleimben a seregek Ura: Meg nem bocsáttatik e bűn tinéktek, míg meg nem haltok; szól az Úr, a seregek Ura." (Ézs. 22:6-7 és 12-14)

"Mi is miért veszélyeztetjük magunkat minden pillanatban? Naponként halál révén állok. A veletek való dicsekedésre mondom, mely van nékem a Krisztus Jézusban a mi Urunkban. Ha csak emberi módon viaskodtam Efézusban a fenevadakkal, mi a hasznom abból, ha a halottak fel nem támadnak? Együnk és igyunk, holnap úgyis meghalunk! Ne tévelyegjetek. Jó erkölcsöt megrontanak gonosz társaságok. Serkenjetek fel igazán és ne vétkezzetek; mert némelyek nem ismerik Istent; megszégyenítéstekre mondom." (1. Kor. 15:30-34)

A lényeg, hogy mind a kétszer azt felejtik el a hedonisták, hogy megtanulják felismerni az életveszélyt. És hogy különbséget tegyenek bizonyos időszakok között. Mármint, hogy ideje van a bulizásnak - és ideje van a koncentrált figyelemnek is, mert nyakunkon a baj.

"Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég alatt minden akaratnak. Ideje van a születésnek és ideje a meghalásnak; ideje az ültetésnek, ideje annak kiszaggatásának, a mi ültettetett. Ideje van a megölésnek és ideje a meggyógyításnak; ideje a rontásnak és ideje az építésnek. Ideje van a sírásnak és ideje a nevetésnek; ideje a jajgatásnak és ideje a szökdelésnek. Ideje van a kövek elhányásának és ideje a kövek egybegyűjtésének; ideje az ölelgetésnek és ideje az ölelgetéstől való eltávozásnak. Ideje van a keresésnek és ideje a vesztésnek; ideje a megőrzésnek és ideje az eldobásnak. Ideje van a szakgatásnak és ideje a megvarrásnak; ideje a hallgatásnak és ideje a szólásnak. Ideje van a szeretésnek és ideje a gyűlölésnek; ideje a hadakozásnak és ideje a békességnek." (ez pl. egy háromezer évvel ezelőtti idézet Salamontól).

Van egy olyan sztori a Bírák könyvében, ami még 3000 évnél is jóval régibb, és arra figyelmeztet, hogy nagy baj származik abból, ha valaki nem tudja abbahagyni a mulatozást:
"Ugyanebben az időben, a mikor nem volt király Izráelben, mint jövevény tartózkodott az Efraim hegység oldalán egy Lévita, a ki ágyas nőt szerzett magának Júda Bethleheméből. Paráználkodék pedig nála az ő ágyasa és elméne tőle atyjának házához, Júdának Bethlehemébe, és ott maradt négy hónapig. Ekkor felkelvén az ő férje, utána ment, hogy lelkére beszéljen, és hogy visszavigye őt. Szolgája és egy pár szamár volt vele. Az pedig bevezette őt az ő atyjának házába, és mikor meglátta őt a leánynak atyja, örvendve eléje ment. És ott tartóztatá őt ipa, a leánynak atyja, és ő ott maradt nála három napig, és ettek, ittak, és ott is háltak. És mikor a negyedik napon reggel korán felkeltek, és ő felkészült, hogy elmenjen, monda a leánynak atyja az ő vejének: Erősítsd meg szívedet egy falat kenyérrel, azután menjetek el. És leültek, és mindketten együtt ettek és ittak, és monda a leány atyja a férfiúnak: Gondold meg és hálj itt az éjjel és gyönyörködjék a te szíved. Mikor pedig felkelt az a férfiú, hogy elmenjen, addig marasztá őt az ipa, hogy ott maradt megint éjszakára. És felkelt azután az ötödik napon jókor reggel, hogy elmenjen, és monda a leánynak atyja: Erősítsd meg, kérlek, a te szívedet. És mulatozának, míg elhanyatlék a nap, és együtt evének mindketten. Ekkor felkele az a férfiú, hogy elmenjen ágyasával és szolgájával; de ipa, a leánynak atyja, így szólt hozzá: Ímé a nap már lehanyatlik, hogy beesteledjék, azért háljatok meg itt; ímé nyugalomra hajlik a nap, hálj itt, és gyönyörködjék a te szíved; holnap aztán készüljetek fel jókor reggel a ti útatokra, és menj el sátorodba. De a férfiú nem akart ott meghálni, és felkelt és elment (...) Ekkor monda a vén ember: Békesség néked! Mindarra, a mi nélkül csak szűkölködöl, nékem lesz gondom. Csak nem hálsz itt az utczán?! És elvezette őt az ő házához és abrakot adott az ő szamarainak. Azután megmosták lábaikat, és ettek és ittak. És mikor vígan laknának, ímé a város férfiai, a Béliál fiainak emberei, körülvették a házat, és az ajtót döngetve, mondának az öreg embernek, a ház urának, mondván: Hozd ki azt a férfiút, a ki házadhoz jött, hogy ismerjük meg őtet. És kiment hozzájuk az a férfiú, a háznak ura és monda nékik: Ne, atyámfiai, ne cselekedjetek ilyen gonoszt, minekutána az a férfiú az én házamhoz jött, ne tegyétek vele azt az alávaló dolgot..."

annamanna 2014.08.09. 16:19:56

"...Ímé itt van hajadon leányom és az ő ágyasa, ezeket hozom ki néktek, és ezeket nyomorgassátok, és tegyétek velök azt, a mit csak tetszik, csak e férfiúval ne cselekedjétek azt az alávaló dolgot. A férfiak azonban nem akartak reá se hallgatni. Ekkor kézen fogta az a férfiú az ő ágyasát, és kivitte nékik az utczára. Ezek pedig megszeplősíték őt, és gonoszul élének vele egész éjszaka reggelig, és csak mikor feltetszett a hajnal, akkor bocsátották el. És elment az asszony virradat előtt és reggel ott rogyott össze annak a férfiúnak háza ajtajánál, a melyben az ő ura volt reggelig. Mikor pedig felkelt az ő ura reggel, és kinyitotta a ház ajtaját, és kiment, hogy útnak induljon, ímé az asszony, az ő ágyasa, ott feküdt elterülve a ház ajtaja előtt, és kezei a küszöbön. És monda néki: Kelj fel és menjünk el. De az nem felelt néki. Ekkor feltette őt a szamárra, és felkelt a férfiú, és elment hazájába. És mikor hazaért, kést vett elő, és megfogta ágyasát, és tagról-tagra szétvagdalta őt tizenkét darabba, és szétküldözte Izráel minden határába. Lőn pedig, hogy mindenki, a ki ezt látta, azt mondotta: Nem történt és nem láttatott ehhez hasonló dolog, mióta csak feljöttek az Izráel fiai Égyiptomnak földéből mind e mai napig. Gondolkodjatok e dolog felől, tartsatok tanácsot és beszéljétek meg."

A probléma soha nem az evéssel és jóllakással van, hanem a féktelenséggel. Ami képes egy erős külső erőszakot magához vonzani.
De csak az képes külső erőszakot vonzani, ami belülről is megvan – tehát a féktelenség bizonyos módon az embernek önmaga ellen elkövetett erőszaka.
Ez nem az aszkézist propagálja, csak valamiféle józan mértéktartást.
Az újszövetség többször is kárhoztatja az aszkézist:
"Mert eljött János, a ki sem eszik, sem iszik, és azt mondják: Ördög van benne. Eljött az embernek Fia, a ki eszik és iszik, és ezt mondják: Ímé a nagy étü és részeges ember, a vámszedők és bűnösök barátja! És igazoltaték a bölcseség az ő fiaitól. "
"Mert eljött Keresztelő János, a ki kenyeret sem eszik, bort sem iszik, és ezt mondjátok: Ördög van benne. Eljött az embernek Fia, a ki eszik és iszik, és ezt mondjátok: Ímé a falánk és borivó ember, a vámszedők és bűnösök barátja. És igazoltatik a bölcseség minden ő fiaitól. "
"A Lélek pedig nyilván mondja, hogy az utolsó időben némelyek elszakadnak a hittől, hitető lelkekre és gonosz lelkek tanításaira figyelmezvén. Hazug beszédűeknek képmutatása által, kik meg vannak bélyegezve a saját lelkiismeretökben. A kik tiltják a házasságot, sürgetik az eledelektől való tartózkodást, melyeket Isten teremtett hálaadással való élvezésre a hívőknek és azoknak, a kik megismerték az igazságot. Mert Istennek minden teremtett állata jó, és semmi sem megvetendő, ha hálaadással élnek azzal; Mert megszenteltetik Istennek ígéje és könyörgés által. "
"Az eledelek a hasnak és a has az eledeleknek rendeltetett."
"Nem az fertőzteti meg az embert, a mi a szájon bemegy, hanem a mi kijön a szájból, az fertőzteti meg az embert. (…) Mégsem értitek-é, hogy minden, a mi a szájon bemegy, a gyomorba jut, és az árnyékszékbe vettetik? A mik pedig a szájból jőnek ki, a szívből származnak, és azok fertőztetik meg az embert. Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanubizonyságok, káromlások. Ezek fertőztetik meg az embert; de a mosdatlan kézzel való evés nem fertőzteti meg az embert."

Tehát, összességében problémásnak látom azt az értelmezést, ami szerint: "Míg az Istennő kultuszának lényege a „testbenlevés” és a test szentsége volt, a patriarchális istenek nagyjából 2000 évvel ezelőtti megérkezésével a test becstelen, mocskos dologgá degradálódott. " – és ez elég egyértelmű áthallást tartalmaz az újszövetségre nézve.
Az más dolog, hogy a katolikus egyház miképpen értelmezte a bibliai szöveget, és milyen egyéb, nem biblikus kultikus tradíciókat olvasztott magába.
Az elég közismert tény, hogy a katolicizmus afféle vallási olvasztótégely, mint mondjuk a hinduizmus, mindent magába szívott, és aztán igyekezett mindent a maga képére formálni.
Jó pár ókori vallási kultusznak része volt az aszkézis, ezeket a katolikus egyház a maga gyakorlatai közé emelte, de maga az újszövetség azt állítja, ez gonosz lelkek tanítása, még egyszer az idézet:
"A Lélek pedig nyilván mondja, hogy az utolsó időben némelyek elszakadnak a hittől, hitető lelkekre és gonosz lelkek tanításaira figyelmezvén. Hazug beszédűeknek képmutatása által, kik meg vannak bélyegezve a saját lelkiismeretökben. A kik tiltják a házasságot, sürgetik az eledelektől való tartózkodást, melyeket Isten teremtett hálaadással való élvezésre a hívőknek és azoknak, a kik megismerték az igazságot. Mert Istennek minden teremtett állata jó, és semmi sem megvetendő, ha hálaadással élnek azzal; Mert megszenteltetik Istennek ígéje és könyörgés által."

Különben meg nekem mindegy, és tetszik a Soma Mamagésa-szerű egészséges, életvidám, bővérű, huncut testiség. Csak ezt nem jó keresztényellenességre kiélezni.

spreadthelight 2014.08.14. 18:04:34

1. mi köze a patriarchátushoz annak, hogy a túlsúlyos nőket teljesen értéktelennek bélyegzik? (igaz, hogy a kövérség nemtől függően önmagában is egy stigma a mai társadalomban, de ennek a nők inkább áldozatai, mivel eleve alacsonyabb pozícióból indulnak, és mert a külsejükön kívül más "valutát" nem ismer el az értékük mérésére a patriarchátus)

2. hát ezek szerint nem ment át a cikk egy fontos meközelíésbeli finomhangolása, amit pont ezt a szakállas nézőpontot viszi tovább / finomítja

3. oké, de itt pont az a lényeg, hogy NEM elszabadult étvágyról van szó

aztán. nekem, és valószínűleg még jópár embernek itt NEM az a mérvadó, hogy mit mondott Pál apostol, hogy az ő irománya szerint mi vonatkozik a nőkre és mi a férfiakra, vagy egyáltalán legyen szó bármiről.

fantasztikus, hogy a cikk egyetlen mondatából te azt szűrted le, hogy támadják szegény kereszténységet. aminek orvoslására azt találtad a legjobb megoldásnak, ha durván nőgyűlölő bibliai idézeteket másolsz be.

szerintem nagyon furcsa dolgok vannak a fejedben, és érik a döntés, hogy ezekt ne akarjam az oldalamon látni

spreadthelight 2014.08.14. 18:07:55

mármint értem én, hogy nincs rossz szándékod, de annyira inkongruens dolgokat írsz és kapcsolsz össze, hogy az már a "nyugalom megzavarására alkalmas"

Nita6 2016.08.30. 19:25:34

Nem rossz indulatból, de mi van azokkal a nőkkel akik vékonyak és előszeretettel sértegetik őket olyan jelzőkkel, hogy a csontokkal csak a kutyák játszanak, anorexiás beteg emberek, akik sanyargatják magukat. És sokszor leginkabb nőtársaik teszik ezt, akik mondjuk pont a teltebbek csoportjába tartoznak.
Nem lenne jobb inkább az hírdetni, hogy mindenkit fogadjunk úgy el, ahogy van és ne kritizáljuk a külsejét és főleg ne hasonlítgassuk mindenféle ideálhoz, vagy bizonyos csoportok ideáljázos. Sose értettem miért jó valamit az egekig magasztalni, valami más ellenében és sérelmére.
Szerintem rengeteg féle ember van és mindenkinek más az ideális, szép és más tetszik. Képtelenség ennyiféle elvárásnak megfelelni.
A médiában meg szerintem nem a vékony nők az ideálisak, hanem az irreálisan, sokszor plasztikai és minden más beavatkozással tökéletesnek kikiálltott testalkatúak. Ez pedig nem a valóság, hanem egy nem lézető idea, amit mesterségesen állítanak elő, fotó és videó manupulációt is bevetve. Ez az idea pedig ez: karcsú, kisportolt test, izmos karcsú combok, széles csípő, nagy fenék, darazs derék, nagy mellek. Persze, mind ez kifogástalan bőrrel, narancsbőr és bőrhibák nélkül.
Szerintem nagyon kevés férfinak tetszenek a modell testalkatúak, akiket mindenféle divatházak alkalmaznak. Sőt én eddig azt tapasztaltam, hogy kifejezetten kerülik ezt a típust.
A őskori szobrocskák meg szerintem inkább a terhes nőt ábrázolták, nem pedig a teltet. Ezt azért gondolom, mert akkoriban nem éltek túl sokáig az emberek és nagyon fontos volt az utód nemzés és valóságos istennőként tekintettek az élet világra hozójára. De lehet tudatában sem voltak annak, hogy a férfi nemzi a gyermeket, mert nem volt azonnali eredménye, csak kilenc hónap múlva, bújt világra egy új élet. És hát mivel másban sem voltak fejlettek, ez sem lehetett azonnal egyértelmű nekik. Így a várandós nő valóban felérhetett nekik egy istennel, mivel egy élő, lélegző lényt teremtett a világra. Persze ez csak az én feltételezésem, de ebben is lehet realitás.